Hibázni emberi dolog - és szükséges is! Bár többnyire nem szívesen gondolunk arra, hogy ez így van. Legtöbbünk sokkal inkább tart attól, hogy hibázni fog, és ez gyakorta erős félelmet is kelt bennünk. Mi lesz, ha hibázok? Mi lesz, ha rosszul döntök?

Nos, a jó hír az, hogy egyikünk sem tökéletes. Sokan törekednek rá, azonban az én nézőpontom szerint nem ez a cél, sokkal inkább az “elég jó”. Amennyiben ezt te is el tudod fogadni, akkor képes leszel lazítani a tökéletesség elvárásának gyeplőjén, és ezzel egyidejűleg el tudod fogadni, hogy hibázhatsz is.

Vannak persze kisebb és nagyobb hibák. A kisebbeket nyilván könnyebb feldolgozni, túllépni rajta, vagy akár egyáltalán nem is foglalkozni vele, de hidd el, a nagyobbaknak is megvan a szerepe az életünkben. Hibázni ugyanis nem csak emberi, de szükséges is.

Miben segítenek hibáink?

1. A legnagyobb tanító mesterünk

Talán hibáink által tanuljuk a legtöbbet. Éppen ezért rendkivül fontos, hogy amikor hibázol (függetlenül annak mértékétől), gondold végig, mi is történt.

Érdemes ilyenkor átgondolni azt, mit és hogyan csináltál, mi vezetett a hibához. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy vajon a hiba oka te vagy-e, akár részben akár egészben. És ennek megfelelően szükséges átgondolni azt is, hogy mit tudtál volna másként csinálni.

Nem arról van szó persze, hogy marcangold magad ezekkel a kérdésekkel (főként a mi lett volna, ha típusúakkal), sokkal inkább azt a célt szolgálják, hogy elemezve a történéseket, tudatosan fejleszteni tudd önmagad és az önismereted.

A megfelelő önismeret ugyanis az egyik legfontosabb dolgunk ebben az életben, és ehhez szükséges a megfelelő gondolkodás. Ha pedig ismered magad, megfelelően tudsz fejlődni is a kívánt irányba.

2. Segít megismerni másokat

Az emberi kapcsolataink igen sokfélék, és mindegyiknek megvan a maga szerepe az életünkben.

A hibázás úgy gondolom, szuper lehetőség arra, hogy felmérd, hogy azok az emberek, akik a hibában bármilyen formában még érintettek, hogyan viszonyulnak ilyenkor hozzád.

A legjobb példa, amivel gyakran találkozhatunk a “de hát te mondtad, hogy…” és ehhez hasonló negatív reakciók érkezése. Nos, nem mondom, hogy ezt hallgatni öröm, épp ellenkezőleg. Ugyanakkor szuper lehetőség arra, hogy ne csak önmagad ismerd meg jobban, hanem a környezetedben lévő embereket és az ő reakciójuk által a hozzád való viszonyukat is feltérképezheted.

3. Könnyíti a mérlegelést

Ez szorosan összefügg az első ponttal, ugyanis az önismeret által számos további nyereséget hoz neked egy esetleges hiba.

Ilyen a mérlegelés képessége is. Gondolj bele, ha soha nem követnél el hibákat, mi alapján mérlegelnéd a jövőbeni cselekedeteidet? Én azt tapasztalom, hogy azok, akik keveset hibáznak, keveset is mérlegelnek, hiszen “tudják”, hogy általában jól döntenek. (Persze nem mindenkire ez igaz, aki nem hibázik, sokan az önismeret olyan fejlett szintjén állnak, ami miatt már nem hibáznak sokat.)

A mérlegelés hiánya azonban soha nem kifizetődő. A probléma vagy kérdés súlyától függően, de igenis szükséges, hogy az ember felmérje a döntései lehetséges kimeneteleit. Ráadásul az is megfigyelhető, hogy akik nem mérlegelnek, gyakran inkább a biztosabb, könnyebb úton járnak csupán, nem kockáztatnak, mellyel a saját fejlődésüket hátráltatják.

Fejlődj tehát, és ehhez ne félj hibákat elkövetni. Ne feledd, van itt egy másik gyakori szólás is: hibázni csak az tud, aki dolgozik. Ez a mondás sem véletlenül született, ugyanakkor mindenképp kiegészíteném azzal, hogy a hibáidból is tanulj, dolgozz magadon azok által is.